Pelé, mennyire nehéz nem arrogánsság válni, ha valaki valamiben a legjobb?

Régen még kötekedtem a gyerekekkel, akikkel játszottam, hogy én jobb vagyok mint ők. De akkor az apám azt mondta: "Gyere csak ide, ne csináld ezt a többiekkel, csak azért, mert Isten ajándékba adta neked a tehetséget. Ezért te nem tettél semmit. Ez Isten ajándéka. Tisztelned kell embertársaidat, mert fontos, hogy jó emberré válj. Mostantól légy te a példa!"

Nem hiszem, hogy csak Istentől kapta ezt az ajándékot. Keményen meg kellett dolgoznia azért, hogy a szakma legjobbjává váljon.

Igen, természetesen nagyon fontos a belefektetett munka is. De épp erre gondolt az apám is: Isten megajándékozott téged azzal, hogy van tehetséged a futballhoz. Tisztelned kell azokat az embereket, akik nagyon sokat dolgoznak azért, hogy formában legyenek. És én nagyon keményen edzettem. Amikor a többiek a partra mentek edzés után, én tovább gyakoroltam. Továbbá mit ért volna az Istentől kapott ajándékom, hogy jó játékos lehetnék, ha nem rendelkeztem volna megfelelő fizikai erőnléthez ahhoz, hogy a pályán fussak.

Érezte úgy valamikor, hogy a képességei emberfölöttiek?

Nem, mindannyian emberek vagyunk. Mindenképpen hinnem és bíznom kell valamiben, ami erőt adni, de a pályámnak voltak olyan pillanatai, melyeket nem lehet Istennel magyarázni. Például amikor Afrikába mentünk, felfüggesztették a háborút, mert az ott élők szerették volna látni Pelé játékát. Abbahagyták a háborút, szinte hihetetlen... Ezt kizárólag Istennel nem lehet megmagyarázni. Amikor befejeztük a meccset, folytatták a harcot.

Melyik országról van szó?

Nigériáról.

Mindig tisztában volt vele, hogy nagy dolgokra született?

Az első világbajnokság, amire emlékszem, az 1950-ben volt, amikor 9 vagy 10 éves lehettem. Az apám labdarúgó volt, és óriási ünnepséget tartottak, amikor Brazília és Uruguay játszott, de a brazilok vesztettek... Láttam, hogy apám sír. Én a gyerekek között voltam, s megkérdeztem, miért sír. Ő azt mondta: „A brazilok elvesztették a világbajnokságot.” Erre én tréfálkozni kezdtem, és így feleltem: „Ne sírj, én majd megnyerem neked a világbajnokságot.” És 8 évvel később, 1958-ban Svédországban valóban játszottam a VB-n, és valóban meg is nyertük.

Nem rossz.

És ezt nagyon nehéz megmagyarázni. Nem értem, miért voltam ott, kiválasztottak, és Brazília nyert. Akkor még csak 17 éves voltam.

Tudta akkor, hogy ez a győzelem milyen hatással lesz Brazíliára?

Akkoriban Brazília még nem volt rajta a térképen, de hirtelen nagy futball nemzetté vált. Nagyon büszkén konstatáltam, hogy végül is én tettem ismertté az országot világszerte. Most az új technológiával a fiúk rúgnak egy gólt, majd belenéznek a kamerákba és azt mondják: „Szeretlek, anya”, és ezt az egész világ látja. Akkoriban talán az apám látta, és tudta, hogy győztünk, de nem volt tévénk, nem tudtunk ilyen módon kommunikálni. Tehát másnap elmentünk a svéd rádióba, hogy beszélhessünk a brazil rádióba és elmondhassuk anyukánknak, hogy szeretjük. Így már láthatod a különbséget. És ezt sosem fogom elfelejteni.

Mi más változott azóta ebben a sportágban?

A játék ugyanaz. De nekünk nagyon sokat kellett utaznunk a világban, hogy kapjunk fizetést. Januárban és februárban Latin-Amerikában, nyáron pedig Európában játszottunk, ezért kaptunk fizetést. Most vannak szponzorok, és a játékosoknak nem kell utazgatni. Az én időmben mi adtuk a futballt a világnak. Ez ma már másként működik.

És ez részben azért történt, mert önök beutazták a világot és a legnépszerűbb sportággá tették a futballt.

És ez az egyik oka, mely miatt példa lehettem a fiatalok számára. Ha egy nap meghalok, boldog leszek, mert minden tőlem telhetőt megtettem.

Gondolja, hogy a brazil csapat hazai pályán megnyeri jövőre a világbajnokságot? (Az interjú 2013-as, így a 2014-esre gondolt - a szerk.)

Ez egy játék, szóval nehéz előre megjósolni. De az biztos, hogy Brazíliának vannak a legjobb játékosai. Sajnos Mani Menezes-sel voltunk, aki két és fél évig a brazilok edzője volt.

Mit gondol Scolari-ról, az új edzőről?

Remélem, hogy Scolari-val majd egy jó csapattal indulunk a VB-n. Sajnos az a probléma, hogy hiába vannak jó játékosok, ha a csapatjáték nincs meg, ami nekünk régen megvolt. Jó játékosaink vannak, de nem játszanak össze. Még Pelé sem játszott soha egyedül. Sok más labdarúgó is játszott, például Jairzinho, Tostão, Clodoaldo, Gérson vagy Rivelino. Jó csapat volt, kiváló játékosokkal. De Neymar-nak benne kell lennie a válogatottban.

Van ma egy új Pelé?

Új Pelé? Sosem lesz új Pelé, mert anyám és apám által bezárult a kör.

Ki a kedvenc játékosa manapság?

Korábban Zidane volt, aztán Cruyff és Eusébio. Neymar kiváló játékos, de sok tapasztalatot kell még szereznie, többek között külföldön is. És természetesen Messi és Ronaldo is nagyon jól futballozik. Viszont jelenleg Messi az egyetlen, aki „oda tud csapni”, én az elmúlt közel 10 év legjobb játékosának tartom. Sok jó labdarúgó van, azonban van, akinek a csillaga néhány éven belül leáldozik. Tíz évig jó játékosnak lenni, na, az már valami!

 /Elnézést az esetleges hibákért, nem vagyok hivatásos fordító. Remélem, elnyeri a tetszéseteket. Az eredeti interjú a következő linken olvasható: http://the-talks.com/interview/pele/