Néhány napja kezdett terjengeni a világhálón az először csak álhírnek titulált új abortusztörvény, melyet New York államban hoztak meg. Persze, hogy álhírnek hittük, mert ilyen törvény épelméjű ember fejében nem születik meg.

Megkövezhettek, de vállalom, én világ életemben elítéltem az abortuszt (kivéve ha komoly egészségügyi okai vannak). Nem értettem, és soha nem fogom megérteni, hogy a kismillió védekezési lehetőség közül miért nem lehet egyet kiválasztani? Pénzbe kerül? Kellemetlen? Mellékhatásai vannak? Elképzelhető, de valamit valamiért.

De ami most, New York államban történt, arra nincsenek szavak, nincs rá fogalom. Talán legális gyilkolászásnak hívhatjuk.

Adott egy élet, akinek még nincs lehetősége önmagát megvédeni. De 9 hónapos növekedése során napról napra bizonyítja, hogy igen, én életrevaló és erős vagyok. Látod, anya, ezen a héten is mennyit nőttem? Látod, apa, hogy már van ujjlenyomatom is? Hallom a kinti zajokat is, és érdekesek, vajon milyen lesz a világ? Ugye majd mindent megmutattok nekem?

És amikor végre eljön az idő, és egy megmagyarázhatatlan együttállás következtében beindul a szülés, az anyának még van választása: inkább mégse mutatja meg neki a világot, amelyben megfogant. Ott, New Yorkban még eldöntheti, hogy mentálisan még nem elég erős… Hogy már az utolsó hónapokat is milyen nehezen viselte, mi lesz akkor vele a „szoptatás-nem alvás-jön a foga” időszakban. Tehát az anya bemegy a kórházba, és mindezt kicsit tragikusabban előadja, rájátszik, és az orvos meghallgatja, bólogat, és azt mondja: oké. Megoldjuk így is. És a nő két nap múlva olyan gyilkosként távozik a kórházból, akit a kutya nem keres, sőt, rózsaszínre festik miatta fél New York-ot, megdicsérik.

Kérdem én? Hova teszik a 9 hónapos, körülbelül 3.5 kg-os megölt babákat? Eltemeti őket valaki? Vagy bedobják mindet az amputált kezek-lábak közé? De egyáltalán, hogy ölhetik meg őket? Bármilyen módon? Vagy vannak bármiféle személyiségi jogaik – az élethez való jogon kívül?

Abban az egyben reménykedem, hogy az ősi ösztön feltámad az ott élő nőkben, és nem fogják meggyilkolni gyermeküket, aki 8 hónapig a hasukban csücsült. És reménykedem az orvosokban is, hogy lesz annyi energiájuk, hogy hassanak a döntésen gondolkodó nőkre.

De ez csak a jéghegy csúcsa, a törvény még sok egyéb irreális és borzasztó cselekedetet engedélyez, amit hosszú lenne itt taglalni.

Tehát New York, a város ami állítólag sosem alszik. Az Ördög se, ott ül a város alatt és kacag, miközben névtelen babák a szabadság nevében a fekete zsák aljára kerülnek, és úgy adják vissza lelküket a Teremtőnek.

/A kép forrása: 777blog.hu/